Mezoelemek

Kalcium (Ca)

A növények ellenálló képességét növeli, a sejtfalak stabilitásában nagy szerepe van, de a gyökerek normális növekedéséhez, fejlődéséhez is nélkülözhetetlen. A kétszikűek kalcium-igénye magasabb.

Hiánya elsősorban a zöldség és gyümölcskultúráknál jár jól látható tünetekkel (gyökérfejlődési problémák, virágzat károsodása, termésfoltosság), a szántóföldi növényeknél látható jelek ritkán vannak, de az eredményben azután már "jól látható".

A növényekben vizsgálva az ellátottságát, azt tapasztaljuk (növényanalízis) a gyakorlatban, hogy abszolút és relatív hiánya még akkor is előfordulhat, ha a talaj meszes, és elvileg a felvételének lehetősége adott, de sok esetben jelentően savanyú talajokon sincs a növényeknek kalcium-hiánya. Felvétele nagyban függhet a kálium és magnézium kínálat nagyságától is (antagonista hatás).

A növények kalcium ellátottsága és a talajsavanyúság (Ca hiány) között persze van összefüggés, de a talaj savanyúság, mint a növényi életlehetőségeket, bizonyos növények korlátozott termelhetőségét eredményező hatás alapvetően nem a kalcium tápelem-ellátási problémával függ össze. Az ilyen növények többsége elsősorban a kedvezőtlen redukciós viszonyok (hasonló eredményű, mint a talaj levegőtlensége), a talajszerkezet megváltozása, a kedvezőtlenné váló víz és levegő-gazdálkozás következtében termeszthető kisebb eredményességgel.

A meszezés fontossága alapvető dolog a savanyú talajok termőképességének javításában (visszaállításában), de tápelem ellátottsági szempontból veszélye is lehet, ha szakszerűtlenül végezzük (túlmeszezés: magnézium felvétel gátlása, a mikroelem források egy részének oldhatatlan formákba történő átalakulása). Vagy: ha nem vagyunk tekintettel arra, hogy az adott talajon a kalcium mellett a magnézium is kis mennyiségben található (ilyenkor normál adagú meszezés is magnéziumhiányt eredményezhet, ezért dolomitos mészkőport kell használni).

A meszezés eredményességét meghatározó technológiai elemekre nem térek ki, de a tápanyag-gazdálkodási kategóriának számító mésztrágyázással kapcsolatban elmondható, hogy a meszezésre jelentős termésnövekedéssel reagáló lucernatelepítés, cukorrépa, kukorica és napraforgó növények termesztése előtt célszerű, és látványosan hatékony, és azonnali termésnövekedéssel jár.

Magnézium (Mg)

Mivel a klorofill alkotó eleme, leginkább ennek hiánya (levélerek közötti kifehéredés) az idősebb leveleken okozza a látható tüneteket. Különösen a hüvelyes növények érzékenyek hiányára. Hiányában lelassul a növekedés (gátolt fehérje szintézis), csökken a betegségekkel szembeni ellenállóképesség. Gyümölcskultúrákban ecsetágúság is felléphet.

Antagonista hatásait, a meszezéssel kapcsolatos problémákat már tárgyaltuk.

A növényanalízis tapasztalatai szerint hiánya a savanyú homoktalajon általában együtt jár a kalcium hiányával.

Bár a gabonafélék magnézium igénye kisebb, mint a hüvelyeseké, bizonyos évjáratokban meszes, és nem magnézium hiányos talajokon is előfordul hiányos ellátottság, amikor célszerű lehet levéltrágya kijuttatása. (Levéltrágyaként történő pótlását korlátozza, hogy csak az idősebb levelekből a fiatalabbak felé tud átrendeződni.)

Gyakori, de évjáratfüggő (talajellátottságtól független), a gyümölcsösökben, növényanalízissel észlelt hiánya is.

Kén (S)

Sokáig nem volt gond e tápelem a növények számára. Olyan mennyiségben kapta a talaj, szennyezés formájában az ipartól, hogy a savas eső sokszor még barnásan elszíneződő foltokat is hagyott a leveleken. Ma már a talajaink többsége szinte kiürült, (egy nagyságrenddel kisebb koncentráció értékeket mérünk a talajvizsgálatok során, mint húsz évvel ezelőtt), mivel a növények kénigénye nagy.

Legismertebb szerepe a zsírsavak szintézisében van, így az olajos növények (repce, napraforgó) termesztése esetén ma már feltétlenül oda kell figyelni rá.

Lényeges lehet a hagyma és a mustár termesztésénél is, mert az illóolajok felépítésében játszott szerepe miatt a jellegzetes ízanyagok is kárt szenvednek hiányában.

Jelentős szerepe van a fehérjék, enzimek, vitaminok felépítésében is.

Ma, elsősorban a repce intenzív, magas termésigényű termesztésénél indokolt a kén talajba juttatása.

Ehhez ma már rendelkezésre állnak nagy kéntartalmú műtrágyák. (Levéltrágyával nagyobb mennyiségű igényt nem lehet kiegyenlíteni.)

Problémát jelent viszont ezen trágyák savanyító hatása, így célszerű az ilyen műtrágyák használatát a kimondottan kénigényes kultúrákra korlátozni.

Mikroelemek

Alapvetően, de kis mennyiségben szükséges tápelemek, melyek abszolút vagy relatív hiánya mégis nagymértékben befolyásolhatja a növénytermesztés eredményét! Oda kell figyelni e tápelemekre is!

Ha talajunkról az alapvető információ (bővített talajvizsgálat) rendelkezésre áll, a problémák megelőzhetők.

Felléphet azonban mikroelem hiány megfelelő talajellátottság esetén is. Ez esetben a növényanalízis teremt lehetőséget a probléma feltárásához és megoldásához.

Tudnunk kell azt is: bizonyos koncentrációhatárok fölött minden mikroelem toxikus, az élettani szükségletet többszörösen meghaladó koncentrációk esetén, még abban az esetben is, ha az adott tápelem egyébként elengedhetetlen szükséglete a növénynek. Óvakodjunk tehát a mikroelemek szakszerűtlen, információ nélküli pótlásától!

Takarmánynövények termesztése során a növénytermesztő és az állattenyésztő kicsit másként látja a mikroelemek problémakörét. Mivel az állattenyésztésben a takarmányok mikroelem hiánya szaporodás-biológiai és egyéb anomáliák miatt a terméscsökkenésben megmutatkozó problémáknál sokkal nagyobb gondot jelent, még inkább oda kell figyelni a termesztésre. (Az állattenyésztőknek viszont tudni kell, hogy a növények jó mikroelem ellátottsága sem elegendő sok esetben az Ő termelési céljaik eléréséhez, tehát azt nekik is pótolni kell, az állattenyésztésben lehetséges, elfogadott módszerekkel.)

A mikroelemek szerepe általában enzimekben, enzimaktivátorok működésében, az anyagcsere folyamatokban játszott szerepük miatt nélkülözhetetlenek. A különböző növények érzékenysége az egyes mikroelem hiányokra nagyon eltérő lehet.

Cink (Zn)

A cinkhiányra érzékeny növények: kukorica, szója, szőlő és gyümölcsfélék, de igényes rá a burgonya, cukorrépa és a lucerna is. A gabonafélék érzékenysége kicsi.

Tünetei: érközi klorózis, elhalás, rozettásodás, a rövid ízközök következtében.

Cinkhiány több ok miatt is felléphet.

Vannak cinkhiányos talajaink (pl. csernozjom talajok), ahol a felvehető cinktartalom gyenge, vagy csak közepes. Általában a semleges pH-jú talajokon kisebb a felvehető mennyiség, mivel oldhatósága a talajban a kémhatás csökkenésével nő. Ebből következik, hogy semleges, lúgos talajokon, a talajon keresztüli pótlás hosszú távon nem igazán hatékony. A levélen keresztül, levéltrágyázással történő pótlás általában elegendő, és célirányos beavatkozás.

A növényvizsgálati adatok azt mutatják, hogy bár, a kukorica cinkhiánya az ilyen, semleges talajokon gyakoribb, mint savanyú pH esetén, mégis, közel sem minden évben cinkhiányos pl. Fejér megyében a kukorica, és előfordul cinkhiány gyengén savanyú talajok esetén is bizonyos évjáratokban. A cinkhiány oka tehát a felvételi viszonyok alakulásában is megtalálható (évjárat-hatás).

Ismert a P-Zn antagonizmus is. Túlzottan magas foszforellátottság mellett (különösen alacsony cink ellátottságú talajokon) is gátolt lehet a növények cinkfelvétele.

A növények hiányos ellátottsága növényvizsgálattal időben felderíthető és kezelhető, a tünetek megjelenése, az abszolút, vagy relatív hiányából eredő terméscsökkenés megelőzhető.

Réz (Cu)

A gabonafélék különösen érzékenyek hiányára. Az őszi árpa igénye pedig még a búzáénál is magasabb. Nagyon lényeges a növényekben a megfelelő N:Cu arány alakulása.

Hiánytünetei: a fiatal leveleken kezdődő kifehéredés, lassú növekedés, lankadt növény. Gabonafélék tipikus tünete a fehérkalászúság.

Szerves talajokon (láp) hiánya nagyon nagy, de semleges, meszes talajokon is alacsony-közepes szintű, mivel a cinkhez hasonlóan, savanyú közegben nagyobb az oldhatósága.

Itt is igaz, hogy a levélen keresztül, levéltrágyázással történő pótlás általában elegendő, ha a szárbaszökkenés kezdetén a gabonafélék növényanalízise hiányos ellátottságot mutat.

A talaj rézellátottsága és a növények ellátottsága között sem egyértelmű a kapcsolat (kivétel láptalaj), nagyban befolyásolják a felvételi viszonyok, az évjárat hatása, így csak a növényvizsgálat a megoldás a lehetséges hiány felderítésére, ami alapján az abszolút, vagy relatív hiányából eredő terméscsökkenés megelőzhető.

Vas (Fe)

A vashiányra érzékeny növények: szőlő és gyümölcsfélék, a szója, de a lucerna, árpa, kukorica és a zab is. A gabonafélék érzékenysége kicsi.

Tünetei: érközi klorózis, ahol az erek zöldek maradnak. A tünet a fiatalabb leveleken jelentkezik.

Általában a meszes talajokon kicsi a felvehető mennyiség, de oldhatósága a talajban a kémhatás csökkenésével nő, ezért savanyú talajokon, vagy levegőtlen, reduktív viszonyok között igen nagy mennyiségben válik oldhatóvá.

Meszes talajokon, a talajon keresztüli pótlás itt sem hatékony.

Mangán (Mn)

Hiánya nálunk igen ritka. A vashoz hasonlóan a meszes talajokon nem hozzáférhető formába alakul át. Savanyú talajokon viszont olyan mértékben válik oldhatóvá, hogy gyakoribb az ilyen talajokon fellépő mangán toxicitás, mint hiánya a meszes talajokon.

A dohány, a szója és a gyümölcs kultúrák különösen érzékenyek a mangán feleslegre.

Ilyen szélsőségesen savanyú körülmények között a hasonlóan reagáló vas és alumínium együtt okozhatja a savanyú talajokon kialakuló mérgezéses tüneteket. Ilyenkor a növényekben teljesen felborul a tápanyag-egyensúly, a fejlődés vontatott, és a csökött növények elpusztulnak. Termésre csak ritkán számíthatunk. Ilyen mérgezéses tünet nemcsak érzékeny kultúrákban, de pl. kukoricában is előfordulhat.

Bór (B)

Szerepe a virágok megtermékenyülésében közismert, de a keményítő és a cukrok szállításában, a szénhidrát anyagcserében is jelentős szerepe van.

Ezzel függenek össze a hiánytünetek is: törpeszárúság, virágképződési, termékenyülési problémák, tenyészőcsúcs pusztulás. A levelek kifakulnak, ellankadnak.

Cukorrépánál jellegzetes hiánytünet a szívrothadás. Az aprómagvak termesztésénél a terméskötődés elősegítésére is alkalmazzák.

Szénhidrátképződésben betöltött szerepe miatt a cukorrépa, a burgonya, a gyümölcs és a szőlőtermesztésben (minőségre gyakorolt hatása miatt is) gyakran alkalmazzák levéltrágya formájában, meszes, vagy frissen meszezett talajokon. (Csökken a felvehetősége a pH érték növekedésével.)

Talajon keresztül történő pótlása azért ritka, mert a bórfelesleg szinte minden kultúrában veszélyeket is rejt magában, és az eddig említett mikroelemekhez hasonlóan tartós hatásra sem számíthatunk.

Molibdén (Mo)

Ez a mikroelem az eddigiekkel ellentétben a magasabb talaj pH-tartományokban kerül felvehető formába, és savanyú talajokon kevesebb a felvehető mennyisége.

Hiánya a nitrogén anyagcserét gátolja, és ez által nitrogén hiányként érzékeljük akkor is, ha kellő mennyiségű nitrogén áll a növény rendelkezésére. (A növény által felvett nitrát nem tud átalakulni.) Ez savanyú körülmények között előállhat.

Meszezéssel hiánya megszűntethető.

Hiánya fakó színű, besodródott szélű leveleket eredményez.

Növekedési és virágképződési zavarok is felléphetnek.

A pillangósok, és elsősorban a keresztesvirágúak molibdén igénye jelentős.
A molibdén túlsúlyra a növények többsége nem érzékeny.