Az őszi búza tápanyagutánpótlása
Pálmai Ottó (1) – Horváth József (2)
1 Fejér Megyei NTSZ, Velence – 2 Talajerőgazdálkodás Kkt, Kaposvár
A búza a földünkön a legelterjedtebb és évezredek óta ismert, a rizs után a második legrégebben termesztett kultúrnövény.
A világ összes búza vetésterülete 300 millió ha körüli, a termésmennyiség közelíti a 600 millió tonnát, ami az utóbbi négy évtizedben közel háromszorosára nőtt.
Tápelemek szerepe a növényekben és a növényi tápelem-ellátás mai lehetőségei (2.)
Mezoelemek
Kalcium (Ca)
A növények ellenálló képességét növeli, a sejtfalak stabilitásában nagy szerepe van, de a gyökerek normális növekedéséhez, fejlődéséhez is nélkülözhetetlen. A kétszikűek kalcium-igénye magasabb.
Hiánya elsősorban a zöldség és gyümölcskultúráknál jár jól látható tünetekkel (gyökérfejlődési problémák, virágzat károsodása, termésfoltosság), a szántóföldi növényeknél látható jelek ritkán vannak, de az eredményben azután már "jól látható".
Tápelemek szerepe a növényekben és a növényi tápelem-ellátás mai lehetőségei (1.)
Az élethez a Földön, ahol megfelelő hőmérséklet és fény van, még víz és tápanyag kell, ezt mindannyian tudjuk. Az szárazföldi élet számára ez a tápanyagforrás alapvetően a talajban található. A növények számára közvetlenül, az állatvilág és az ember számára pedig közvetett módon, a növények elfogyasztásán keresztül.
Növényi tápelemnek nevezünk minden olyan kémiai elemet, melyek a növényi élethez (növekedéshez, fejlődéshez) szükségesek, és más kémiai elemmel nem helyettesíthetők.
A kukorica tápanyagutánpótlása
A kukorica tápanyaggazdálkodásával kapcsolatban a tisztánlátás érdekében alapvetően át kell tekinteni az elmúlt időszak e témában történt eseményeit.
A precíziós tápanyag-gazdálkodás gyakorlati rendszere az IKR-nél
Amikor az IKR Rt-ben elkezdtük a precíziós gazdálkodási technológia kidolgozását, tudtuk, hogy nehéz feladatot vállalunk. Sokaknak talán még utópisztikusnak is tűnt e modern technológiának termelésbe történő bevezetése. Tisztában voltunk azzal is, hogy ezt a technológiát alkalmazók ebből csak több év elteltével tudnak hasznot realizálni, de tudtuk azt is, hogy már egy év eredményei is sok információval gazdagíthatják a termelőt.
Előzmények és a fejlesztés céljai
A kukorica trágyázása
A mi klímánkon a kukorica magas szinten és viszonylag nagy biztonsággal termeszthető növény. Bár nagy tápanyag igényű, a tápanyaggal korábban magas szintre feltöltött talajokon - jelenleg még - csak nitrogéntrágyázással is eredményes lehet.
A kukorica tápanyagigénye termőhely függvényében, és közepes szintű talajellátottságot feltételezve:
N: 20-28 kg hat.a./tonna termés
P2O5: 11-22 kg hat.a./tonna termés
K2O: 18-26 kg hat.a./tonna termés,
tehát nagy nitrogén igényű, a foszfor igénye közepes, és a kálium igénye magas.
A precíziós növénytermesztés gyakorlati tapasztalatai
(1) Pecze Zsuzsanna - (1) Nagy Lajos- (2) Horváth József- (3) Neményi Miklós- (4) Németh Tamás
1 IKR Rt,. Bábolna
2 Talajerőgazdálkodás KKT, Kaposvár.
3 NYME MÉK Agrárműszaki Élelmiszeripari és Környezettechnikai Intézet, Mosonmagyaróvár
4 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Budapest
Bevezetés:
A szakszerű tápanyag-gazdálkodás ma is lehetőség!
A tápanyag-gazdálkodás fogalma nem azonos a műtrágyázással, több annál. A tápanyag-gazdálkodásnak (szaktanácsadói munkának és gyakorlatnak egyaránt) az alábbi szakmai, környezetvédelmi és gazdaságossági céloknak kell megfelelnie:
1. A talajtermékenység fenntartása, a talaj tápanyag-ellátottságának lehetőleg optimális szintre való növelése és ezen a szinten való megőrzése, de legalább egy hosszú távon is feltétlenül fenntartandó minimum szint megtartása
2. A növénytáplálás optimális talajellátottsági szinten sem lehet környezetszennyező.
Őszi kalászosok nitrogén-fejtrágyázásának tapasztalatai
A talajok termékenységében bekövetkezett változások nyomon követésére a tápanyag-mérlegek alkalmasak. Viszonylag egyszerű számításokkal nyomon kísérhetjük a különböző növények során, hogy a tápanyag-utánpótlásunk színvonala milyen irányú, szinten tartó, talajgazdagító (feltöltő), vagy talajzsaroló.
KÁDÁR és CSATHÓ tápanyagmérleg számításai alapján ismert, hogy földművelésünk történetében a tápanyag-mérlegünk a '60-as évek végéig, '70-es évek elejéig mindig negatív volt, amikor is mezőgazdaságunk intenzívebbé válásával nagyobb műtrágya dózisokat kezdtünk felhasználni.
Friss foszfort a búzának!
Meggyőződésem, hogy ma a trágyázási szaktanácsadás legfontosabb feladata az, hogy arra adjon választ, miként lehet a tápanyag-gazdálkodásra rendelkezésre álló anyagi erőt a leghatékonyabban (legtakarékosabban, s a lehető legeredményesebben) felhasználni.
Az alaptrágyázásra fordítható összeg adott termelőnél jelenleg nem elegendő még a jelenlegi talaj P,K tápanyagellátottsági szint fenntartásához sem, így a tápanyag-gazdálkodásra rendelkezésre álló pénznek a lehető leghatékonyabb felhasználása mindenki számára alapvető. Ehhez azonban nélkülözhetetlenül szükségesek az alábbi információk:
Gyors értékelés az idei ásványi-N vizsgálatokról
Többször jelent már meg e folyóirat hasábjain az őszi gabonák fejtrágyázási technológiájával kapcsolatos írás, és mi is évről-évre beszámolunk az adott évi ásványi-N vizsgálatokról, és magáról a módszerről is.
Nem kívánunk ismételten szólni a módszer lehetőségeiről, annak fontosságáról, megbízhatóságáról és gazdasági hasznáról, hiszen a tél végi 0-60 cm-es talajrétegből vett minták vizsgálata alapján általunk készített fejtrágyázási javaslatot már évek óta eredményesen alkalmazzák a termelők.
Környezetkímélő nitrogén fejtrágyázás az ásványi-N vizsgálata alapján
A mezőgazdasági tevékenység egyik legvitatottabb pontja a környezetvédelmi szempontból a tápanyag-utánpótlás alapvető forrását jelentő műtrágya-felhasználás, ezen belül is N-műtrágyák alkalmazása. Bár lényeges különbség van a téma súlyának megítélésében a mezőgazdasági szakemberek és a mezőgazdaságot „kívülről” értékelő szakemberek véleménye között, azt mindenképpen el kell fogadni, hogy a N-műtrágya helytelen felhasználása különböző környezetvédelmi problémákat okozhat, így hozzájárulhat a talajvizek nitrátosodásához.
Talajaink tápanyagellátottságának megítélése
A talaj, mint élő rendszer, funkcióit csak akkor tudja maradéktalanul betölteni, ha a rendszer minden eleme megfelelően működik. Abban az esetben, ha a termőképesség – mint az egyik legfontosabb elem nem megfelelő, illetve csökken, az káros hatással lehet az egész rendszerre. Ez a megállapítás alapvetően független a talajhasználat intenzitásától, ami azt jelenti, hogy minden mezőgazdaságilag művelt területre vonatkozik. Tehát a termőtalaj, mint élőhely is alacsonyabb szinten működik, funkcióit korlátozott módon látja el, ha csökken a termőképessége.
A talajhasznosítás problémái a Somogy megyei homokterületeken
Somogy megyében közel 45.000 ha homokos szövetű szántóterület található (főként Belső-Somogyban), melynek KA értéke 30 alatt van. E terület 60 %-a pedig a KA=24 értékkel jellemezhető, vagyis a méréshatáron vagy az alatt található.
A fenti adatok ellenére ezen homokterületek genetikai talajtípusa csak töredékében humuszos homoktalaj, jellemzően a barna erdőtalajok kategóriájába tartozik: agyagbemosódásos barna erdőtalaj és rozsdabarna Ramann-féle barna erdőtalaj.
Őszi gabonák fejtrágyázása Nmin módszer alapján Fejér és Somogy megyében
Magyarországon, a ’60-as évek végétől a mezőgazdasági termelés intenzívebbé válásával, a növénytáplálásban is új korszak kezdődött. Fokozatosan nőtt a kemikáliák, ezen belül a műtrágyák felhasználása és ezzel összefüggésben egyértelműen nőttek a terméseredmények is. Időszerűvé vált, hogy a korszerű tápanyag-utánpótlás rendszerét kialakítsák.
A tápanyagellátás vizsgálata Somogy és Fejér megyében
A talajvizsgálatok alapján megítélhető a talajok tápanyag-ellátottsági szintje, s ennek ismeretében megfelelő szaktanácsadási módszerrel talajerő-gazdálkodás folytatható. A szaktanácsadási módszer és a megközelítés is változik a termesztés feltételeinek (agrotechnika, fajták, gazdasági környezet) változásával, de a célja mindig ugyanaz marad: a talajok tápelem-ellátottsága ne legyen korlátja a reális termelési célok elérésének. Ehhez pedig legalább a talaj tápelem-ellátottságának megfelelő, a termesztett növény igényeihez alkalmazkodó trágyázás lenne szükséges.
Talajvizsgálatok értékelése Somogy és Fejér megyékben (1978-1996 közötti időszak)
Azt már régen tudjuk, hogy a talajvizsgálatok alapján jól megítélhető a talajok tápanyag-ellátottsága, s alkalmazzuk is arra, hogy a termesztett növények igényének, s az anyagi lehetőségeknek is megfelelő trágyázást – talajerőgazdálkodást – folytassunk.