A mezőgazdasági gyakorlatban a szántóföldi növénytermesztés keretei között a műholdas helymeghatározáson – GPS technikán (Global Positioning System) - alapuló rendszer alkalmazása lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a korábbi, a termesztési egységekre (táblákra) vonatkozó információk (pl. terméseredmény, talajvizsgálati eredmények, kijuttatott tápanyag) a továbbiakban egységes rendszerben és folyamatában legyenek kezelhetők. Táblaszintű adatok helyett terméstérképek és talajvizsgálati és műtrágya kijuttatási térképek jelennek meg, így a beavatkozás (jelen esetben a trágyázás) is a táblán belül különböző dózisban, de folyamatában történhet.

A pozicionáláson alapuló precíziós tápanyag-gazdálkodás alapelemei rendelkezésre állnak.

A trágyázási szaktanácsadás készítésekor elkülönített foltokra határozhatók meg azok a trágyaadagok, melyeket a gazdálkodó (szaktanácsadó) agronómiai és technológiai szempontból különbségként el tud fogadni.

A talaj termékenységének fenntartásában, a trágyázásban már korábban kezdeményezések voltak arra, hogy a táblákat ne homogén egységenként kezeljék, hanem különítsék el azokat a - homogénnek tekinthető - táblafoltokat, melyek eltérő adagú trágyázást igényelnek. A homogén táblafoltok kijelölése és eltérő trágyázása azonban technikailag csak e módszer segítségével valósítható meg, gyakorlatilag az emberi tényezőtől függetlenül. Ugyanakkor a homogén foltok elkülönítése is sokkal megbízhatóbbá válik, ha a rendszer minden eleme műholdas helymeghatározáson alapul.

A trágyázási szaktanácsadás célja a magyarországi heterogén talajviszonyok mellett a legtöbb esetben nem lehet a termés kiegyenlítése (sok esetben, a talajtulajdonságokban, így a terméslehetőségekben is óriási különbség van), hanem az a cél, hogy az adott évjáratban rejlő lehetőségeket maximálisan és gazdaságosan kihasználhassuk a teljes táblán azzal, hogy a táblán belüli területrészeken külön-külön megvalósítjuk.

Ehhez a precíziós tápanyag-gazdálkodás lehetőséget ad, mert 3 ha-os egységenként lehet meghatározni a lehetőségeket (tervezhető termés), és ennek megfelelően lehet kijuttatni a tápanyagot is. Ez a 3 ha-os egység a talajminta vétel javasolt maximális területe. Ezt csökkenthető, de növelni már nem szabad, mert elvesztjük a módszerben rejlő előnyök nagy részét.

Ha a tervezhető termést jól határozzuk meg, a növény igényének megfelelő tápanyag mennyiség megállapítása már egyszerű, ezt csak jelentéktelen hiba terhelheti. Nagy hibalehetőség van azonban a tervezhető termés megállapításában. Ezért elmondható, hogy minél nagyobb a precíziós tápanyag-gazdálkodás adatbázisa (ezzel a táblán belüli adatbázis is), annál pontosabb lesz a termés-talajvizsgálati adatok-tápanyagmérleg együttes értékelésével megállapított tervezhető termés.

Az eddigi tapasztalatok alapján a gyakorlatban szinte minden változat előfordulhat. Van olyan terület(rész), ahol a jelenleginél jóval több termés is elérhető, ha több tápanyagot adunk, és vannak olyan területrészek is, (egy táblán belül is), ahol több tápanyaggal sem tudunk termésnövekedést elérni, egyéb feltételek javítása nélkül. (pl. talajjavítás, meszezés, altalajlazítás stb.)

Ez a módszer óriási lehetőséget biztosít a talajhibák táblán belüli felderítésére is, hiszen ha a tápanyag nem terméskorlátozó tényező, ki lehet deríteni, mi korlátozza a termést.

Éppen ezért nem cél a táblán belül a tápanyag kiegyenlítés sem, hanem csupán az a fontos, hogy a terméslehetőségeknek megfelelő tápanyag mindenhol rendelkezésre álljon.

Mivel a precíziós gazdálkodás már eleve magas szintű termeléstechnológiai szintet is feltételez, a szaktanácsadás nemcsak az adott táblán belüli tápanyagszint fenntartására irányul, de alacsony szintű talaj tápanyag-ellátottság esetén egy lassú tápanyag-növekedés igényét is célul tűzi ki.

Egy, a termés igényét biztonsággal fedező optimális tápanyagszint feletti tápanyagfeltöltés nem célja a trágyázási javaslatnak.

A precíziós tápanyagellátás módszere is lehetőséget ad a „minimum technológia” szerint adott trágyázási javaslat elkészítésére, tehát a forgóban való, (és nem minden évben történő) alaptrágyázásra is. (A mérleg adatok táblán belül is rendelkezésre állnak.)

A nitrogéntrágyázás precíziós megoldása szintén nagy lehetőség a terméslehetőségek kihasználásában. Ez szaktanácsadás szempontjából elsősorban nem azt jelenti, hogy a talaj humusztartalmában táblarészenként levő különbségeket lehet jelentős mértékben figyelembe venni, hanem éppen az eltérő terméslehetőségek nitrogén igényében levő különbség adja a szaktanácsolt dózisban a sokszor jelentős különbséget!

Összefoglalva: a precíziós tápanyag-gazdálkodás szaktanácsadása tekintetében az elvek, a tábláról származó információs feltételek, a célok és a feladatok ugyanazok, mint a hagyományos szaktanácsadásban, azzal a különbséggel, hogy mindez nem csupán táblaszinten, hanem 3 ha-os egységenként, táblán belül is megvalósítható.