A talajok termékenységében bekövetkezett változások nyomon követésére a tápanyag-mérlegek alkalmasak. Viszonylag egyszerű számításokkal nyomon kísérhetjük a különböző növények során, hogy a tápanyag-utánpótlásunk színvonala milyen irányú, szinten tartó, talajgazdagító (feltöltő), vagy talajzsaroló.

KÁDÁR és CSATHÓ tápanyagmérleg számításai alapján ismert, hogy földművelésünk történetében a tápanyag-mérlegünk a '60-as évek végéig, '70-es évek elejéig mindig negatív volt, amikor is mezőgazdaságunk intenzívebbé válásával nagyobb műtrágya dózisokat kezdtünk felhasználni.

Fenti időponttól 1990-ig talajgazdagító, tápanyagtöltő trágyázást folytattunk, tehát több tápanyagot adtunk ki, mint amennyit a növények termésével kivontunk. Az utóbbi 10 évben azonban a műtrágya- felhasználás és az istállótrágya mennyiségének radikális csökkenésével újból negatívvá vált a tápanyagmérleg.

Fenti szerzők számításai alapján 1991-95 között a nitrogénmérleg hiány 30 kg/ha/év, ami megegyezik hazánk 1900-1950 közötti 50 év átlagos N-mérleg hiányával (33 kg/ha/év). Ez mindenképpen elgondolkodtató, és részben választ adhat az utóbbi 10 év alacsonyabb növénytermesztési eredményeire.

1998-ban az Agrofórum 4. és 13. számában már foglalkoztunk az őszi vetésű gabonák ásványi nitrogén (Nmin) vizsgálatán alapuló kora tavaszi fejtrágyázásával. A 4. számban részletesen bemutattuk a vizsgálati módszert, a 13. számban, pedig 4 év vizsgálati és szaktanácsadási eredményeit próbáltuk meg értékelni. Azóta eltelt újabb 3 év, ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes újra áttekinteni egy még nagyobb és hosszabb adatsort.

Az őszi gabonák ásványi N vizsgálatával tél végén pontos információt kapunk arról, hogy 0-60 cm-es mélységben mennyi N áll rendelkezésre a növényeknek a vegetáció indulásakor. Nagy tapasztalatokkal rendelkező szaktanácsadó az Nmin adatokból pontosan ki tudja számolni, hogy mennyi fejtrágyára van szükség.

Hazánkban a legnagyobb területen a Talajerőgazdálkodás Kkt. folytat agrokémiai szaktanácsadást, megközelítőleg 250.000 ha-on. Az ásványi N vizsgálatok is örvendetesen nőttek az elmúlt időszakban. 1993-ban még csak alig 2000ha volt a vizsgálatba vont terület, idén már megközelítőleg 22.000 ha-t reprezentáló terület talajvizsgálata fejeződött be március első napjaiban a Fejér Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás talajvédelmi laboratóriumában.

A vizsgálatok iránti igény fokozatosan nő, csak 1999-ben volt visszaesés, de ebben az évben jelentősen csökkent az őszi gabonák összes vetésterülete is.

Az Nmin vizsgálatok egyre gyakoribb alkalmazása nemcsak azért következett be, mert rohamosan emelkedett a nitrogén műtrágya ára, hanem azért is, mert egyértelműen bebizonyosodott, hogy kalászosok esetén a feleslegben kiadott nitrogén nem növeli rentábilisan a termést, sőt sok esetben a minőség is csökken, a nitrogén hiány, pedig nem teszi lehetővé az évjárat adta terméslehetőségek kihasználását. Természetesen hazánkban az utóbbi 10 évben az utóbbi probléma jelentkezik döntő mértékben.

A '90-es évek elejétől folyamatosan alkalmazott mezőgazdasági N-utánpótlási gyakorlat egy tartós N-mérleghiányt eredményezett. Az elmúlt 7 évben a vizsgálati eredményeket értékelve jól látható, hogy az évjárati hatások ugyan "változóvá" teszik a gabona területek tavaszi N-ellátottságát, de összességében tendenciájában csökkenő ásványi N-tartalmat mértünk. Figyelemre érdemes különbséget mutat a vizsgált talajréteg alsó és felső szintjének (0-30 cm és 30-60 cm) ásványi N-tartalma.

Az alsó szint N-tartalma kiegyenlítettebb és csak kis mértékben csökkent, viszont a felső szintben tendenciájában egyértelmű csökkenést tapasztaltunk az elmúlt 7 évben.

22.000 ha átlagában csak 48 kg ásványi N-t mértünk az idén, ami mindenképpen alacsony érték. Ezen belül a felső 30 cm,-es rétegben csak 19 kg/ha volt, ami az értékelt 7 évben a legalacsonyabb érték.

Ezek a mért adatok meghatározzák a szükséges N-fejtrágya igényt, ezért az ásványi N-tartalom csökkenésével természetesen nő az azonos terméseredmény eléréséhez szükséges N-fejtrágya szükséglet. Amíg 1995-ben még általában "csak" 75 kg N hatóanyag volt a szaktanácsban javasolt fejtrágya dózis, addig az elmúlt 2 évben már 104-105 kg/ha.

Ezek az értékek nyilvánvalóan magyarázhatók az országos mérlegszámítási adatokkal is.

Ugyanakkor nagyok a szélsőségek a különböző agrometeorológiai körzetek között. A szokásosnál jóval alacsonyabb ásványi N-taralom értékeket mértünk Somogy és Fejér megyében, míg Dél-Baranyában és Mezőkövesd térségében nagyobb nitrogén-ellátottságot találtunk. Így fordulhat elő, hogy az idei évben 40 és 135 kg/ha között szór a szaktanácsadásban a táblánként javasolt N-fejtrágya adag.

Ez a módszer a tervezett őszi búzatermés mennyiségi N-igényét képes pontosan meghatározni. A kimondottan csak minőségjavító céllal, általában virágzáskori időszakban javasolható 30-35 kg/ha N-hatóanyag kijuttatása -az Nmin módszer alapján meghatározott dózison felül- indokolt lehet a fajtától, időjárási körülményektől és a termelő minőségi igényeitől függően.

A szélsőségesen száraz múlt évi időjárás miatt az elővetemény hatások is másképp alakultak a "visszamaradt" N-mennyiségére.

Általában jóval kevesebb N maradt a talajokban, mint a korábbi években. Lényegesen kevesebb N marad a pillangósok és a napraforgó után (a korábbi évek átlagának csak 70, illetve 68%), ennél kicsit kedvezőbb a helyzet a nyári betakarítású növényeknél (75%), míg a kukorica adta a legjobb elővetemény hatást (88%) a talajok nitrát tartalma vonatkozásában. Utóbbi érték magyarázható a jóval gyengébb kukorica terméseredményekkel, ami kevesebb nitrogén kivonást jelentett az átlagos évekhez képest hektáronként, így viszonylagosan több nitrogén maradt a talajban.

Összességében az őszi vetésű gabonák kora tavaszi N-ellátását értékelve az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy nincs két egyforma év.

Nagyon jelentős különbség lehet a különböző agrometeorológiai körzetek között a csapadék mennyiség és a hőmérséklet tekintetében, ami alapvetően befolyásolja a talaj mikrobiológiai tevékenységét, aktivitását, ezen keresztül a nitrogén ellátottságot. Ezeket az általános megállapításokat az elmúlt év száraz időjárása még jobban alátámasztottam.

A több mint egy évtizedes Nmin vizsgálati tapasztalataink alapján szakmai meggyőződéssel állítjuk, hogy a módszer kiválóan, nagy biztonsággal működik és a mai műtrágya árakat figyelembe véve a leggazdaságosabb nitrogén utánpótlási lehetőség. Ezt a rendszert alkalmazva teljes mértékben kielégíthetők az EU országokban már kötelezően működő agrár-környezetvédelmi kritériumok is.

Dr. Pálmai Ottó
Fejér Megyei NTSZ, Velence
Dr. Horváth József
Talajerőgazdálkodás Kkt, Kaposvár
Dr. Németh Tamás
MTA-TAKI, Budapest