Többször jelent már meg e folyóirat hasábjain az őszi gabonák fejtrágyázási technológiájával kapcsolatos írás, és mi is évről-évre beszámolunk az adott évi ásványi-N vizsgálatokról, és magáról a módszerről is.

Nem kívánunk ismételten szólni a módszer lehetőségeiről, annak fontosságáról, megbízhatóságáról és gazdasági hasznáról, hiszen a tél végi 0-60 cm-es talajrétegből vett minták vizsgálata alapján általunk készített fejtrágyázási javaslatot már évek óta eredményesen alkalmazzák a termelők.

Ebben az évben a Talajerőgazdálkodás Kkt. 7506 ha területen végezte el az Nmin vizsgálatokhoz a mintavételt, amelyből 7062 ha őszi búza területen (101 tábla) történt. (A fennmaradó terület őszi árpa és őszi- és tavaszi sörárpa növények vetésterületén készült.) Ez a terület abszolút értékben kisebb, mint a múlt évben, de ha figyelembe vesszük, hogy a kedvezőtlen őszi időjárás miatt a tervezett területnek csak alig több, mint a felét vetették el őszi búzával a partner termelők, úgy az idei vizsgálatok a vetésterületen belül nagyobb arányt képviselnek, mint a múlt évben. A vizsgált területből az elmúlt évekhez hasonlóan mintegy 20% barna erdőtalaj, közel 80%-a csernozjom, vagy csernozjom jellegű talaj, és pár tábla erősen homokos szövetű barna erdőtalaj volt.

A mintavétel földrajzilag nagy területet ölelt fel: Fejér, Somogy és Veszprém megyében készültek vizsgálatok.

A tervezett termés a vizsgált területek átlagában 5,6 t/ha (4,2 és 8,0 t/ha közötti értékekkel).

Az eredmények értékelését a korábbi évek adataival való összehasonlításával végeztük el.

Az Nmin tartalom alakulása talajrétegenként

Ebben az évben az "áttelelő" nitrogén a talaj 0-60 cm-es több volt, mint az elmúlt három évben, s csak az 1995. évi haladta meg ezt az értéket.

Ez váratlan eredmény, mivel előzetesen - a nagy mennyiségű téli csapadék miatt - azt vártuk, hogy csak kevés N marad a talajban. Az átlag 71 kg/ha, természetesen táblánként jelentős eltéréssel (25-150 kg/ha között).

Az is megfigyelhető volt, hogy ebben az évben is, mint 1996 kivételével mindig, a 30-60 cm-es talajrétegben átlagában több volt az ásványi-N, mint a 0-30 cm-es rétegben, ugyanakkor a különbség kisebb, mint a múlt évben, vagyis a N viszonylag egyenletes eloszlásban volt a talajban (33 és 38 kg/ha).

Az Nmin tartalom alakulása elővetemények szerint

1999-ben is kiemelkedett a pillangós elővetemény után mért Nmin adat, s az előzőek szerint a mért értékek minden előveteménynél magasabbak, mint a megelőző három évben. Ebben az évben azonban a pillangósok kivételével nem volt akkora a különbség az elővetemények között, mint korábban.

A kukorica és a nyári vetésű növények után mintegy 10 kg/ha-ral több N volt a talajban, mint az eddigi átlag, ugyanakkor a napraforgó után mért Nmin tartalom csak a korábbi évek átlagának felel meg. Ebben az évben tehát a napraforgó után az évjárathoz viszonyítva (relatív értelemben) kevesebb N maradt, mint a korábbi években.

Fejtrágyázási javaslat

A javasolt dózis ebben az évben gyakorlatilag megfelel az utóbbi öt év átlagának (91 kg/ha), és az öt évből háromszor az átlag (90 kg/ha) közvetlen közelében volt a javaslat. Mivel azonban az egyes években a tervezett termés nem volt azonos (4,9; 5,2; 5,4; 5,6; 5,6), célszerűbb összehasonlítani az Nmin vizsgálat alapján 1 tonna termésre javasolt N-hatóanyag dózist.

Az egyes években a szórás elég jelentős, s ebben az évben az átlagosnál kevesebb nitrogén is elegendő a tervezett termésmennyiség eléréséhez. Ismételten hangsúlyozni szeretnénk, hogy a javaslat a tervezett termésmennyiséghez szükséges N műtrágya igény pontos megállapítására alkalmas, a minőségjavító, virágzás kezdetén javasolható, a termésmennyiségre már lényegében hatással nem lévő nitrogén dózist nem tartalmazza!

Természetesen a feldolgozott anyag átlag adatai nem alkalmasak arra, hogy bárki ezen adatok alapján trágyázzon, hiszen az összesítés éppen a szaktanácsadás lényegét, a táblánkénti különbségeket fedi el. Ebben a javasolt dózisok szélső értékei: 40 és 130 kg/ha volt, s az intervallum teljes skáláján mozgott.

A terület nagysága, az adatok, a táblák nagy száma miatt az értékelés ebben a formában arra azért jó, hogy összegzésként elmondhassuk, ebben az évben a vizsgált táblák nagy többségénél a szokásos nitrogén adagoknál kevesebb is elegendő a tervezett terméshez.

Többször felmerült a gyakorlatban, hogy az idei évben a fejletlenül áttelelő növényállomány miatt a javasolt dózisnál több N műtrágyát kellene kiszórni. Ezt nem támogatjuk, mert a növényállapot nem befolyásolja sem a rendelkezésre álló nitrogén mennyiségét, sem a növény tápanyagigényét, hiszen a fejlettségben való elmaradás az elmaradt nitrogén felvétel szempontjából jelentéktelen, a kínálat pedig a fejtrágyázással megvalósul.

Az Nmin módszer alapján történő fejtrágyázás lényeges eleme az is, hogy a javasolt fejtrágya akkor kerüljön ki a területre, amikor megindul a vegetáció, tehát amikor a tápanyagfelvétel is megindul.

Dr. Horváth József
Talajerögazdálkodás Kkt., Kaposvár
Dr. Pálmai Ottó
Fejér Megyei NTÁ, Velence
Dr. Németh Tamás
MTA TAKI, Budapest