Meggyőződésem, hogy ma a trágyázási szaktanácsadás legfontosabb feladata az, hogy arra adjon választ, miként lehet a tápanyag-gazdálkodásra rendelkezésre álló anyagi erőt a leghatékonyabban (legtakarékosabban, s a lehető legeredményesebben) felhasználni.

Az alaptrágyázásra fordítható összeg adott termelőnél jelenleg nem elegendő még a jelenlegi talaj P,K tápanyagellátottsági szint fenntartásához sem, így a tápanyag-gazdálkodásra rendelkezésre álló pénznek a lehető leghatékonyabb felhasználása mindenki számára alapvető. Ehhez azonban nélkülözhetetlenül szükségesek az alábbi információk:

Friss (öt éven belüli) talajvizsgálat, amely nélkül bármilyen szaktudás és tapasztalat is csak sötétben való tapogatózás. Azt, hogy jelenleg milyen szintű a feltöltöttség, mennyi maradt a korábbról, megítélni csak talajvizsgálatokkal lehetséges.

Nagyon fontos információ még a korábbi évek termése, szerves és műtrágya-felhasználási adatsora (a tápanyagmérlegek alakulása).

Amennyiben hozzáférhető, a régi, ma már közvetlenül szaktanácsadásra nem alkalmazható régi talajvizsgálati eredmények is információkat tartalmaznak a szakembernek

A fenti információk alapján (minél teljesebb, annál pontosabb) trágyázási javaslatot lehet készíteni:

mekkora, milyen összetételű alaptrágya adagot kell kijuttatni adott évben a termesztett növény alá melyik táblákon a leghatékonyabb a műtrágyázás. (A táblák között eszerint sorrendet lehet felállítani, s így ha a tejes területre nem is jut P,K tápanyag, azok a táblák, ahol ez a leginkább fontos, azok azért kapnak.)
figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy adott növény trágyázása esetén számíthatunk-e a friss alaptrágyázás esetén trágya-reakcióra. (Melyik tápelemre igényes az adott növény)

E három válasz lehetőséget biztosít bármely anyagi szinten a lehető legszakszerűbb, forgóban történő alaptrágyázáshoz.

A fentiekben vázolt szaktanácsadási módszer (minimum technológia) szerint az őszi búza alaptrágyázására vonatkozó javaslataim a következők:

Amennyiben a talaj kálium-ellátottsága legalább közepes szintű, akkor az őszi búza esetén a kálium-trágyázás elhagyható, függetlenül attól, milyen régen kapott kálim alaptrágyát a terület. (A harmonikus növényellátás érdekében a káliumot más, káliumra jobban reagáló növény kapja majd.)

Mivel a búza esetén elsősorban a friss foszfortrágyának lehet termésnövekedésben megnyilvánuló reakciója, ezért alaptrágyaként a búza alá ezt kell kijuttatni. Természetesen ez sem lehet mechanikusan alkalmazni, mert a talajellátottság és a mérlegadatok függvényében sokszor az is előfordul, hogy adott területen a foszfor kijuttatása esetén sem várható semmilyen trágya reakció, és ilyenkor a foszfor kijuttatása még elméletileg sem térülhet meg. Ez azt jelenti, hogy még a foszfor alaptrágyázás is halasztható. Összességében azért mégis azt mondhatom, hogy a trágyázási forgóban a foszfortrágyázás helye többségében az őszi búza.

A javasolt dózis talajtípustól, talajellátottságtól, tervezhető termésszinttől függően nagyon változó lehet, de amennyiben fontos a foszfor alaptrágyázás, 50 kg/ha hatóanyagnál kevesebbet nem javaslok. Fontosnak tartom, hogy amennyiben a forgóban alaptrágyázásra kerül sor, akkor a javasolt mennyiséget teljes egészében kapja meg a növény. (A minimum technológiát már nem lehet tovább csökkenteni!)

Az alaptrágyában a nitrogén mennyisége is kérdés lehet. Mivel az őszi búza nitrogén igénye ősszel nagyon kicsi, alaptrágyaként még optimális technológia alkalmazása esetén sem szükséges 30 kg/ha hatóanyagnál többet kijuttatni. A minimum technológia szerint az őszi nitrogéntrágyázás nem alapvető, de természetesen ilyen esetekben nem számíthatunk a nitrogén trágya technológiai hibákat elfedő "jótékony" hatására sem. Amennyiben azonban megfelelő időben, jó magágyba vetjük a búzát, nem fogjuk észrevenni az elmaradt nitrogéntrágyázás hiányát. Az ősszel kiadott, optimálisnál nagyobb nitrogén adag az évjáratok többségében "elveszik" a tél folyamán, a növények tavaszi nitrogén igényét nem csökkenti, amint azt évek óta tapasztaljuk az ásványi-N vizsgálatokból. A legszélsőségesebb talajok kivételével az un. "pentozán hatás" miatt sem javaslom több nitrogén kijuttatását.

A fentiekben vázolt minimum vagy forgóban történő alaptrágyázási módszer alkalmazása természetesen akkor hatékony, ha a módszer alkalmazása folyamatos és következetes az évek során. Jelenleg 230.000 ha szántóterületen igénylik a fenti elvek szerinti trágyázási javaslatot.