Sajnos, sokszor, a kukoricatermesztésben nem veszünk figyelembe egy nagyon fontos, termés-meghatározó tényezőt, a tápanyag utánpótlást! Nemcsak nitrogéntrágyázásra van szükség, de foszfor és kálium pótlásáról is gondoskodni kell! A növény energiaháztartásában a foszfor meghatározó szerepű, a kálium pedig többek között a vázanyag építő eleme.

Tápanyag-gazdálkodást kell végeznünk a kukorica területeken is, mert az egyre jobban kizsarolt talajokon csak ideig-óráig lehet magas szinten termelni.

A talaj egyensúlyi rendszerében a talajzsarolás is folyamat, mely nem azonnal jelentkezik drasztikus terméscsökkenésben (mi sem leszünk betegek azonnal, ha pl. hosszabb ideig nem kap a szervezetünk C-vitamint), de ha jelentkezik, sokkal nehezebb lesz majd a „régi” termőképességet visszaállítani (a gyógyult beteg is csak hosszú lábadozás után munkaképes).

Az ilyen gondok elkerülése, megelőzése sokkal egyszerűbb, mint az „orvoslás”.

Nitrogén trágyázás

Ősszel a kukorica alá csak az un. pentozán hatás elkerülésére szolgáló nitrogén adag kijuttatásáról lehet szó. Ez a gyakorlat elméletileg az ideális technológia része, de a mai viszonyok között, sem gazdaságilag nem rentábilis, sem a környezetkímélő gazdálkodás elveinek nem felel meg.

A kukorica alá tehát ősszel nem kell nitrogént kijuttatni.

Foszfortrágyázás:

A kukorica közepes foszfor igénye azt jelenti, hogy a talaj megfelelő foszfor-ellátottsága mellett a friss foszfor trágyázás az un. minumum trágyázási technológiában elmaradhat, (ezt a tápanyagot majd egy olyan kultúra kapja meg a forgóban, mely jól reagálhat a friss foszforra). Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jelentősége a kukorica foszfortrágyázásának, hiszen jó termés esetén jelentős a negatív tápanyagmérleg a területen. Gyenge foszfor ellátottság mellett pedig mindenképpen ki kell juttatni a foszfort (talajvizsgálat)!

Az alaptrágyázás időszaka az ősz, hiszen így a tápanyag-egyensúly tavaszra beáll.

Káliumtrágyázás:

Kimondottan kálium igényes növény. A minimum technológiában ez azt jelenti, hogy még jó kálium ellátottságú talaj esetén is, amennyiben két évig egymás után nagy kálium igényű növény termesztése folyik a táblán, az egyik (többnyire az első) évben, káliumtrágyát fontosnak tartok kijuttatni. (Ebben a technológiában ilyenkor az adott évi tervezett termés káliumigényének teljes kielégítése szükséges.)

Különösen fontosnak tartom, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a káliumtrágyázás az elkövetkező időszakban, mert a talajvizsgálatok azt mutatják, hogy a kálium csökkenése a talajokban egyre erőteljesebb!

A kukoricatermő területeken különösen nagyon lényeges, hogy visszanyerje „becsületét” a káliumtrágyázás is, mert könnyebb megelőzni a problémát, mint orvosolni – így ennek egyértelműen itt az ideje!

A Duna túlsó oldalán gazdálkodóknál ez a gond egyelőre még nem mutatkozik meg élesen, de a Dunántúlon a probléma már most is él, és ha nem figyelünk oda – hat is!

Az alaptrágyázás időpontjára a káliumtrágyázás tekintetében is az ősz.

E tápelemek tekintetében a jó ellátottság fenntartása érdekében folyamatokban kell gondolkodnunk, technológiában, nemcsak növényekben. Ha foszfor és káliumtrágyázás hatására jelentős termésnövekedést tapasztalunk, - bármennyire örülünk is a nagyobb termésnek - a probléma már az egész forgóban jelen lesz. A gond – és ezzel együtt a megoldás szükségessége - túlmutat tehát az adott évi növényen!

Dr. Horváth József